Miért kerékpárral?

(Ennek a résznek az alapját egy továbbképzési záródolgozatom szövegéből illesztettem ide.)

A buszos vagy éppen a gyalogos országjárásnak is vannak előnyei. Busszal egymástól egészen messze fekvő helyeket lehet felkeresni, nem vagyunk menetrendhez kötve, csakhogy mostanában ez igen költséges. De akár egy egész osztály is mehet együtt. Gyalogosan - bár nem lehet naponta sok érdekességet felkeresni - többet látnak a tanulók a környezetből, s természetesen jó levegőn vannak, s időnként sportteljesítménynek is tekinthető egy-egy túra. Itt az jelent nehézséget, hogy nem mindenkinek van kedve sokat gyalogolni, vagyis csak válogatott csapattal lehet útra kelni. Persze lehet, hogy nem is kell olyan sokat gyalogolni…

Kerékpárral is sokféleképpen lehet bejárni egy tájat. Lehet vándortáborral, lehet csillagtúrákkal egy szálláshelyről, de akár egy napra is le lehet utazni (vonattal vagy gépkocsikkal leszállítva a kerékpárokat). Különbség lehet a táborok hosszában, a napi távokban, a szálláshelyek jellegében és az étkezések megoldásában – de leginkább a táborprogramokban.

Ritka, hogy a csillagtúra szálláshelye vagy a vándortábor „rajthelye” otthonunktól kerékpárral elérhető. (Hisz pont az lehet az egyik legfontosabb célja a legtöbb tábornak, hogy eddig fel nem keresett tájegységbe jussanak el a gyerekek, s azok általában messzebb vannak.)

De ha mégis el lehet odáig tekerni, akkor az jelentősen csökkenti a túra költségeit. A vonattal való leutazás nem könnyű feladat napjainkban egy kerékpáros táborba, mivel mostanában nincs poggyászkocsi illetve előre megadott kerékpárszállító kocsi a vasúti szerelvényeken. Vagyis nem lehet biztosra menni ezen a téren. Az egyik legjobb és legbiztosabb, ha szülők tudnak segíteni személygépkocsikkal vagy kisteherautóval a kerékpárok és esetleg a csapat leszállításában az indulási vagy táborozási helyre.

A kerékpáros túrák, kirándulások hossza az egynapostól a sok-sok naposig terjedhet. A táborok esetében optimális, ha azok nem hosszabbak 10-12 napnál, mert a minden napi nagy megterhelés halmozódó fáradságát nehéz kipihenni a tábor ideje alatt – ez még pihenőnap közbeiktatásával sem mindig sikeres.

A napi távok a csapat összetételétől (kor, edzettség), a terep nehézségétől (inkább sík vagy inkább hegyes vidéken vezet az út), az időjárástól (mert villámcsapásos nagy viharban nem szabad kockáztatni) és természetesen a céltól is függ: egy messzi hely felkeresése a cél vagy sok-sok látnivaló érintése és megtekintése útközben. Ha tényleg jól meg akarunk nézni mindent, ha az adott helyen feladataik vannak a gyerekeknek, akkor 30-50 km-nél többet nem érdemes tervezni egy-egy napra.

Ha több napos egy ilyen túra, akkor a szálláshelyek erősen maghatározzák a tábor jellegét is. Lehet kényelmesebben fizetős szálláshelyekre menni (faházas kempingbe, turistaházba, kulcsosházba, ifjúsági táborba), mert akkor nincs gond a sátrak cipelésével és a tisztálkodással. Kalandosabb és olcsóbb tábort ígér az olyan, ahol saját sátrakkal oldjuk meg a szállást, bár akkor a sátrak, a derékaljak, a hálózsákok és más vadkempingezéshez szükséges felszereléseket magunknak kell vinni vagy kísérő kocsit kell szerezni. Gond lehet még a vadkempingezéssel, hogy nehéz olyan helyet találni, ahol biztonságban vadkempingezhetünk gyerekekkel, s időnként tűzgyújtási tilalom is van hazai az erdőkben és azok környékén.

Az étkezéseket is sokféleképpen lehet megoldani. Ha a távok nagyok és nem akarunk bajlódni a főzéssel - és pénztárcánk is megengedheti -, akkor a napi egy főtt étkezést étteremben vagy hasonló helyen kell megoldani. Ha tehetjük, oldjuk meg magunk az étkezést, mert a közös beszerzés, előkészítés, elkészítés – és még a mosogatás is! – lehet nagy élmény, s a tevékenytetés fontos eszközévé válhat.

A szálláshely és az étkezési típus megválasztásánál kompromisszumos megoldás, ha kulcsosházba vagy kempingbe megyünk, és magunk oldjuk meg teljesen az étkezéseket.

Az eddig leírt kerékpáros kirándulási és tábori változatok mindegyikét sikerült kipróbálnom, hisz számtalan egy és két napos, 4 négy napos és 32 alkalommal 10-11 napos kerékpáros túrát szerveztem eddig.

Az egy napos túráinkat legtöbbször Ráckeve illetve Budakeszi felé szerveztük, de jártunk már Dobogó-kőn is. Ez utóbbi Budafokról nem kis teljesítmény egy nap alatt. Egy alkalommal egy 150 km-es alföldi túrát is végigtekertünk. Ezen kirándulások egy része nyílt iskolai program volt, amikre szinte bárki eljöhetett, de a többség a nyári táborok kezdő csoportjainak előkészítő túrája volt.

A két naposak vagy nyár eleji előkészítő vagy őszi „levezető” túrák voltak. A „levezetőknek” is már három változatát találtuk ki: vagy a Csikóváralja közelében elhelyezkedő Gyopár-forráshoz mentünk sátorozni, vagy egy éjszakai túrával Dobogó-kőre tekertünk fel, ahonnan a Bányász-rétre ereszkedtünk le, hogy ott aludjunk sátrainkban reggelig, vagy a Pilisen át Esztergomba tekertünk el, ahol a kempingben éjszakáztunk.

A négy napos túrák közül kettőt tavasz végén a Balaton-felvidékre szerveztük káptalanfüredi vikendházi szállással. Ide az egyik alkalommal végig kerékpárral mentünk Budapestről, a másik esetben Székesfehérvárig vonattal mentünk és csak onnan tekertünk. A másik két ilyen hosszúságú kirándulásunk célja a Vértes bejárása volt. Mindkétszer a tavaszi szünetben Gánton a Gránás turistaszállón aludtunk és onnan indultunk túrázni a hegységbe 2-2 napon.

A legtöbb alkalommal nyári önellátó kerékpáros vándortáborokat szerveztünk – szám szerint 32-t. Eddig nyolc útvonalat próbáltunk ki. Legtöbbször a Kelet-Dunántúlon és Mecsekben (9-9 alkalommal) jártunk.

Évek hosszú sora alatt tisztázódott le, hogy mik is lehetnek a kerékpáros táborok céljai (nem fontossági sorrendben):

Élményekben gazdag időtöltés biztosítása azoknak, akik költségesebb táborokba nem jutnának el. Hiszen, ha nem utazunk messzire vagy a tájegységet is kerékpárral közelítjük meg, akkor útiköltség minimális, de az is lehet, hogy nincs is. Ha sok vadkempinget vagy olcsó szálláshelyeket - kempinget, kulcsosházat – tudunk beiktatni, akkor a szállásköltségek is csökkenthetők. Ha magunk oldjuk meg a főtt ételek elkészítését, akkor az étkezésekre szánt pénzösszeg is jelentősen redukálható. (Viszont, ha az első ilyen jellegű táborra kerül sor, akkor jelentős kiadást jelentenek sokszor a családoknak a szükséges felszerelések beszerzése: hálózsák, derékalj, kerékpáros táska stb.)

Az egészséges életmódra nevelés. Vitathatatlan, hogy egy ilyen táborban - főleg ha végig sátorozunk - szinte minden nap 24 órán keresztül friss levegőn vannak a gyerekek. Sajnos a forgalmas utakon való haladásra ez nem mondható el. De alapvetően friss levegőn kerékpároznak, egy-egy látnivaló gyalogos megközelítése esetén kirándulnak, hegyet másznak, esetleg strandolnak, úsznak.

Természeti, történelmi, művészeti és technikatörténeti értékeink megismerése. A táborok során kerékpárral vagy egy hosszabb-rövidebb sétával érinthetőek vagy felkereshetőek természeti értékek: vízesések, sziklák, erdők, szurdokok, lápok, geológiai feltárások stb. Történelmünk emlékeinél (várak, kastélyok, templomok) elhaladva azoknál is lehet időzni egy kicsit. Megnézhető az együtt töltött napok során néhány múzeum, szabadtéri bemutatóhely, skanzen. A technikatörténeti emlékek (viadukt, hidak, alagút, malom, vízerőmű, bánya, erdészeti siklópálya, csatorna, duzzasztómű stb.) érdekesek és tanulságosak lehetnek a gyerekeknek.

A csoportban történő biztonságos kerékpáros közlekedés megtanítása. A csoportos kerékpáros közlekedés sokkal nagyobb figyelmet igényel, mint a magányos kerékpározás. Meg kell tanulni a megfelelő követési távolság betartását, a biztonságos váratlan és tervezett megállást közúton, kerékpárúton és terepen. El kell sajátítani azt, hogy hogyan lehet információt hátraadni a követőnek a tervezett megállásról vagy egy közeledő veszélyforrásról. Fontos, hogy minden gyerek figyeljen a mögötte lévőre, van-e tartósan lemaradó.

A tanulók mind teljesebb megismerése. Erre azért alkalmasak ezek a táborok, mert kis létszámúak és nagyon intenzív életet és megnyilvánulásokat igényelnek a gyerekektől. Azért is lehet sokkal könnyebben és alaposabban őket megismerni itt őket, mert az iskolai közegtől eltérő környezetben tevékenykednek, itt mások a célok és a követelmények.

Lehetőségnyújtás arra, hogy a tanulók önmagukat(!) és egymást mind teljesebben megismerjék. Hiszen sok gyerek először kerül azokba a szituációkba (önálló minden napos csomagolás, főzés, fagyűjtés, kerékpárszerelés stb.) és először találkozik azokkal a kihívásokkal (hosszú emelkedők leküzdése, esőben való sátorozás és tűzgyújtás stb.), amiket egy ilyen nomád tábor támaszt velük szemben. S szembesülhetnek azzal, hogy hogyan tudnak megfelelni. Egymást is jobban megismerik ezekben az új szituációkban a szinte 24 órás napi együttlét során.

A közösségi szellem erősítése, az egymásrautaltság megismerése. Egy ilyen tábor együttműködés és kölcsönös segítségnyújtások nélkül nem lehet sikeres. Egyszerre kell sokszor elkészülni, hogy egyszerre lehessen elindulni. Azonos dolgokat kell csinálni a táborverés során az egész csapatnak, meghatározott sorrendben: sátorverés, bepakolás, fagyűjtés, főzés, mosogatás, fürdés. Szűkös táborhely esetén ügyelniük kell arra, hogy minden sátor elférjen. Sokszor kell közös felszereléseket (bográcsok és egyéb főzéshez szükséges dolgok, szerszámok, pótkülső stb.), napközben az esti vacsorához megvásárolt nyersanyagokat (krumpli, hagyma, tészta, kenyér stb.) elpakolni és szállítani. Számtalanszor kell tartani másik gyerek kerékpárját míg pakol. Gyakran egy-egy meredekebb emelkedő leküzdésekor vissza kell menni a másikért és segíteni kell feltolni vagy feltekerni az ő biciklijével. Az ösvényeken gyakorta lehet találkozni kidőlt fákkal, ahol csak jól megszervezett átemelésekkel lehet balesetmentesen és gyorsan áthaladni.

Bizonyos természetjárási ismeretek, fogások megismerése, elmélyítése. Megtanulhatják a megfelelő tűzifa gyűjtését, feltörését és tárolását, a tűzrakóhely kitisztítását vagy kialakítását, a tűzrakást, a tűz táplálását és biztonságos eloltását. Megtanulnak tábori ételek elkészítését. Gyakorolhatják a sátorhely kiválasztását, a sátrak precíz felállítását, lebontását. Megismerkedhetnek közelről a térképekkel, turistajelekkel.  

A már tanult ismeretek szemléltetése. Olyan dolgokat láthatnak közelről és eredeti közegükben, amelyekről eddig csak tankönyvekből tanultak, vagy amelyeket csak képeken láttak. Láthatnak kőzeteket, fosszíliákat, növényeket, állatokat, barlangokat, dolinákat, cseppköveket, várakat, templomokat, bányákat stb…

A későbbiekben tanult ismeretek megalapozása. Az olyan dolgok mellett sem lehet elmenni egy ilyen túrán, amikről még ismereteik nincsenek a gyerekeknek. Röviden lehet mesélni róluk, elmagyarázni lényegüket, s majd több-kevesebb emlékük lesz róluk, ha majd tanulják.

Az itteni élmények, ismeretek kamatoztatása és átadása a későbbiekben. Hazatérve egy-egy ilyen túráról, táborból kisebb-nagyobb tartós üveges tabló vagy kevésbé tartós faliújság készíthető az élményekről és a látottakról fényképek és rövid leírások felhasználásával. A táborban készült diaképek vagy digitális képek vetítésével hangulatos (és kedvcsináló) élménybeszámolót lehet tartani az iskolában iskolanap (diáknap) vagy klubdélután keretében. A látottak házi dolgozatokban jól feldolgozható, írásos formában rögzíthetők.