Az eddigi 43 tábor 13 útvonaláról röviden:

 1. Kelet-Dunántúl (11-szer)

Ezt az útvonalat 10 esetben egy-egy új csoport fiatal tagjaival jártuk be. (Egyszer voltunk - 1998-ban - egy vegyes csoporttal, amiben idősebbek és fiatalabbak egyaránt voltak, s így nem mindenki volt kezdő közülük.) Kiválóan alkalmas ez az útvonal az új csoportoknak arra, hogy első alkalommal nekivágva egy ilyen táborozásnak, megtanuljanak sokmindent és akár "beleszeressenek" ebbe az életformába... Sokakkal megesett ez már...

Ebben a táborban az alapútvonal a következő már évek óta fő vonalakban: Budapest - Biatorbágy - Páty - Zsámbék - Bicske - Alcsútdoboz - Csákvár - Gánt - Vérteskozma - Várgesztes - Majkpuszta - Oroszlány - Pusztavám - Mór - Bakonycsernye - Tés - Olaszfalu - Balaton (Tihany) - Velencei-tó - Martonvásár - Budapest.

A szálláshelylehetőségek az alábbiak voltak eddig:

Pátyon minden alkalommal a pihenőparkban volt a táborhelyünk. Alcsútdobozon egyszer a védett platánsor közelében, a többi alkalommal  Székesfehérvár felé vezető úthoz közel, az arborétum feletti erdős terület szélén aludtunk. A Vértesben eddig 4 szálláshelyet próbáltunk ki a 3. és a 4. éjszaka eltöltésére, hogy a "pihenőnapon" bejárhassuk a legfontosabb dolgokat. Vérteskozmán a falu végén lévő üres telken illetve a templomnál lévő táborhelyen aludtunk, Gánton a Gránás túristaház udvarán és Csókakőn egy magánháznál töltöttünk 2-2 éjszakát. A Vértesben még Pusztavám előtt, a Márkus-hegyi Bányaüzem közelében, egy akácos közelében szoktunk sátorozni. Tésnél egy ideig Kistés közelében aludtunk, majd áttértünk a Római-fürdő közeli sátorozásra. A Balatonnál sokhelyen aludtunk már: Balatonkenesén, Balatonfűzfőn, Zamárdiban, Szántódon, Balatonalmádiban stb. A Velencei-tónál vagy közelében a legtöbbször Agárdon egy magánháznál szálltunk meg, de aludtunk már Gárdonyban és sokszor Pusztaszabolcson is. A legutóbbi két esetben a Park Kempingben szálltunk meg.

Ennek az útvonalnak az értékei:

Ennek az útvonalnak jó a "ritmusa", mert egyrészt több mint a fele hegyekben, "vad" környezetben van, majd a 7. naptól a Balaton és Velenci-tó egy egészen más - kicsit jutalom - jellegű táborozásba vezethet át, másrészt a "pihenőnapok" pont jókor és jó helyen vannak: a 3. nap után a Vértesen, majd vége felé egymáshoz közel kettő is a tavaknál.

Az útvonalon vannak szép természeti értékek: a pátyi hasadékbarlang, az alcsútdobozi platánsor és az arborétum, a haraszt-hegyi tanösvény Csákvárnál, a Csákvári-barlang, az Oroszlán-kői-barlang, a bakonynánai Római-fürdő, a tihanyi Aranyház, a szélmarta sziklák, és a bazalttufa rétegek, a sukorói ingókő, a nadapi gránit.

Három helyen lehet kövületet nézni, gyűjteni: a gánti bauxitbánya meddőhányóin csigakövületeket, Várgesztes határában Szent László pénzét (nummuliteszek), és Bakoncsernye közelében, a Tűzköves-árokban ammonitákat - esetleg...

Az ipar- és technikatörténeti emlékek is érdekesek itt: a biatorbágyi viadukt, a gánti bauxitbánya óriási elhagyott külszíni fejtése, az Oroszlány és a Pusztavám környéki bányatelepek és bányalétesítmények, meddőhányók, a tési szélmalom, a nadapi szintezési ősjegy.

A történelmi emlékek a következők errefelé: az érdi minaret, a zsámbéki Török-kút és templomrom, az alcsútdobozi arborétum kastélymaradványa,  Oroszlán-kő vára, a Gerencséri-várrom, a vértesszentkereszti kolostorrom, Tihanyban az Apátság, az Óvár és barátlakások, a sukorói református templom.

A múzeumok közül érdemes megtekinteni a zsámbéki Lámpa Múzeumot, gánti Bányászati Múzeumot és a Tihanyi Apátság kiállítását.

 2. Dél-Dunántúl (10-szer)

Ez az útvonal nagyon sokat változott az évek során sok-sok tekintetben. Kezdetben 12, majd 11 napos volt, mostanában pedig 10 napos ez a tábor. A leutazás a Mecsekbe kezdetben teljesen kerékpárral történt, majd félútig vonattal, az utóbbi években pedig gépkocsival. Az első években nem mentünk fel a Jakab-hegyre, majd áttértünk erre a változatra, mert megtetszett a táborhely, a kihívás, ami várt minket, amikor feltekertünk, no meg a pécsi kitérő a "pihenőnapon". A szálláshelyeket pedig szinte minden évben másképpen fűztük fel, hol már a tervben, hol pedig az időjárás közbeszólása miatt.

Ebben a táborban az alapútvonal a következő pár éve fő vonalakban: Budapest - Cece - Szedres - Medina - Haramia-forrás - Kakasd - Bonyhád - Mecseknádasd - Óbánya - Kisújbánya - Pusztabánya - Zobákpuszta - Zengővárkony - Pécsvárad - Etelka-forrás - Zengő - Püspökszentlászló - Máré-vár - Csurgó - Zobákpuszta - Árpád-tető - Melegmányi-völgy - Mánfa - Magyarhertelend - Orfű - Jakab-hegy - Pécs - Jakab-hegy - Abaliget - Dombóvár -Nagykónyi - Tamási - Simontornya - Cece- Sárborgárd - Velencei-tó - Budapest.

A szálláshelylehetőségek az alábbiak voltak eddig:

A kerékpárral történő leutazás során Felsőkörtvélyes előtt egy parkoló mögötti erdős területen aludtunk sokszor. A Mecsek előtt a Szekszárdi-dombság szélén lévő Haramia-forrásnál szoktunk sátorozni az utóbbi években. Az első szállásunk a Mecsekben Óbányán volt pár alkalommal, de utána áttértünk a Pásztor-forrás rétjén való éjszakázásra, mert el lehet oda jutni második nap. És nagyon jó kis táborhely... Utána számos lehetőség van az éjszakai szállásokra: Csurgó, Réka-kunyhó rétje, Komlós-kanyar. Utána a Nyugati-Mecsekbe szoktunk áttekerni, s ott Magyarhertelend határában, a Tekeresi-völgyben állítjuk fel sátrainkat. Majd két éjszakát a Jakab-hegyen töltünk a  műrom mellett. Utána évekig a Kishajmás utáni kopár területen, a vasút mellett sátoroztunk. Majd ez kihagytuk, mert nem igazán jó hely, ezért rögtön Nagykónyi határáig tekertünk, ahol eddig 4 helyet próbáltunk ki, de már évek óta egy helyen sátorozunk. Az utolsó éjszakánkat vagy Felsőkörtvélyesen, vagy Pusztaszabolcson, vagy a Velencei-tónál valahol (Agárdon vagy Gárdonyban) szoktuk tölteni.

 Ennek az útvonalnak az értékei:

Az útvonal természeti értékei a következők: mésztufalépcsők az Óbányai-völgyben, a Pásztor-forrás rétjének közelében, a Melegmányi-völgyben és Csurgón, szúrós csodabogyó a Haramia-forrás és a Réka-vár környékén, óriási harasztok a Cigány-hegy oldalában és a Páfrányosban, gyűrt formák az Óbányai-völgyben, homokkő és konglomerátum a Jakab-hegyen, szép kilátóhely van a Cigány-hegyen, a Zengőn és a Zsongor-kőnél, barlangot a Zsongor-kő közelében és Abaligeten, arborétumot Püspökszentlászlón lehet meglátogatni.

Történelmi emlékek és műemlékek az alábbiak az útvonalon: Réka-vár romjai az Óbányai-völgy elején, a Zengő-vár a Zengőn, a pécsváradi vár Pécsváradon, Máré-vár, a Szent István kápolna és a Slozberg romjai Mecseknádasdon, Pusztabánya üveghutáinak romjai, Püspökszentlászló arborétumának kastélya és temploma, Simontornya vára.

Ipartörténeti érdekesség a régi és az új vasúti alagút Abaliget közelében.

Strandolási lehetőség számtalan van ebben a táborban, néhány ezek közül: Velencei-tó, Dombay-tó Pécsváradon, a máré-vári strand, a sikondai strand, a Pécsi-tó strandja Orfűnél, Gunaras-fürdő Dombóvárnál, a simontornyai strand...

 3. Észak-Magyarország (1-szer)

Ezt az útvonalat egyetlen egy alkalommal teljesítettük, akkor is szinte végig rossz időben. A későbbiekben úgy alakult, hogy nem jártuk be soha többé, nem fejlesztettük tovább. Ez is egy körtúra, mint a kelet-dunántúli: Budapestről indultunk és oda is érkeztünk meg kerékpárjainkkal. A Pilisen át értük el a Dunát, ahol átkompoltunk, majd a Börzsönyt megkerülve a Cserhátba jutottunk, ahol pár napot barangoltunk. A Mátrát és a Bükköt északról kerültük meg, majd az Északi-középhegység déli lankáin tekertünk haza.

 4. Nyugat-Magyarország (4-szer)

Ez az útvonalnév nem fedi egyáltalán a valóságot abból a szempontból, hogy csak a néhány tájegység és egy-két rövidebb szakasz egyezik meg a négy táborban, egyébként igen eltérő jellegű útvonalak gyűjtőneve ez.

Első alkalommal Győrből indultunk, majd a Sziget-közben eltöltött nap után a Rába völgyében haladtunk az Őrség felé, ahol pár napot tekeregtünk, majd a Zala völgyében haladtunk a Balaton felé, ahol a déli parton haladtunk haza.

A második - kicsit rövidebb - út során Celldömölkről indulva Kőszegig jutottunk, majd az osztrák oldalról az Írott-kőre tekertünk fel. Néhány napi őrségi barangolás után Tapolcáig tekertünk, s ott szálltunk vonatra.

A harmadik útvonalváltozatnál (amelyet már kétszer teljesítettünk) az első éjszakánkat Kapuváron töltöttük, majd megkerültük a Fertő-tavat, utána következett az Írott-kő Ausztria felől. Az őrségi tekergés után Nagykanizsáig tekertünk, s ott vonatra szálltunk.

 5. Észak-Dunántúl (2-szer)

Szinte ugyanúgy jártuk végig ezt az útvonalat kétszer, bár a végük a tavaknál lévő szálláslehetőségek miatt eltért egymástól. Nagyon hosszú útvonal, szinte minden nap 60 km-t, vagy még annál is többet kell tekerni.

A szálláshelylehetőségek az alábbiak voltak eddig:

Első éjszakánkat Szárliget közelében egy nyárfaerdőben töltöttük, majd Gönyüig tekertünk, ahol a közúttól nem messze egy földút mellett sátoroztunk. Harmadik nap Kapuvárt elhagyva majdnem Tőzeggyármajorig tekertünk, ahol a közúttól jól eltávolodva egy facsoport közelében aludtunk. A Fertő-tó északi oldalán a tóparton találtunk olyan kempinget, ami a főzőhelyiség hiánya ellenére megfelelt nekünk. Visszatérve Magyaroszágra az egyik évben Sopronkőhida, a másik évben Fertőrákos közelében aludtunk. Majd egy nagyot tekerve Sárvárig jutottunk mindig. Zalaszántót elérve már majdnem a Balatonnál voltunk. A balaton parti éjszakánkat egyszer Káptalanfüreden, egyszer pedig Aligán töltöttük. A Velencei-tó közelében Nadaphoz közel, illetve Pusztaszabolcson aludtunk egyet.

 6. Bükk-Aggtelek (6-szor)

Ez az igen érdekes és nehéz útvonal alig változott az első 5 alkalommal. Az időjárás annál inkább... A változtatás az első éjszaka helyszínét érintette főleg, mert egyszer Sirok közelében, kétszer Szajlán, kétszer (most meg már háromszor) pedig Bükkszéken aludtunk. A 7. napon távján pedig rövidítettünk azzal, hogy Derenk romközség felé nem tesszük meg a kitérőt. Erre azért volt szükség, mert az aznapi éjszakánk igen nehezen elérhető...

Ebben a táborban az alapútvonal a következő pár éve fő vonalakban: Budapest - Füzesabony - Maklár - Kerecsend - Demjén - Egerszalók - Egerszólát - Tarnaszentmária - Sirok - Bükkszék - Bátor - Egerbocs - Egercsehi - Szarvaskő - Bélapátfalva - Szilvásvárad - Gerenna-vár - Hollós-tető -Bükkzsérc - Felsőtárkány - Jávor-kút - Csipkés-kút - Bán-kút - Szentlélek - Mályinka -  Dédestapolcsány - Uppony - Borsodbóta - Sajómercse - Putnok -  Kelemér - Ragály - Aggtelek - Jósvafő - Szinpetri - Szin - Bódvarákó - Tornaszentandrás -  Tornabarakony - Rakacaszend - Meszes - Martonyi - Szalonna -  Szendrő - Szendrőlád -  Edelény - Sajószentpéter -  Radostyán - Parasznya - Varbó - Újmassa - Ómassa - Lillafüred - Diósgyőr - Miskolc-Tapolca - Miskolc - Budapest.

 A szálláshelylehetőségek az alábbiak voltak eddig:

Az első éjszakánkat Sirok határában, Szajlán vagy Bükkszéken töltöttük. Második éjjel Szilvásváradon a kempingben szoktunk sátorozni. Harmadik éjjel egyszer a Völgyfő-háznál, négyszer Felsőtárkányban az ifjúsági táborban szálltunk meg. Negyedik nap háromszor a Jubileum-forrásnál, háromszor a szentléleki Turista Parkban aludtunk. Ötödik és hatodik éjszakánkat Aggteleken szoktuk eltölteni. Hetedik nap mindig a Martonyi-kolostorromhoz tekerünk fel. Nyolcadik éjszaka Felsőtelekes határában sátorozunk mindig. Kilencedik nap a Lendeczky-pihenőnél éjszakázunk. Utolsó nap a miskolc-tapolcai kempingben alszunk. (2010-ben a a szentléleki Turista Parkban töltöttünk két éjszakát és onnan tettünk egy cucc nélküli túrát a Hór-völgyét bejárva.)

 Ennek az útvonalnak az értékei:

Az útvonal természeti értékei a következők: a Sókút Demjén és Egerszalók között, a siroki várhegy riolittufa sziklaalakzatai, a szarvaskői vulkáni kőzetei (párnaláva és gabbró), a mónosbéli mésztufa, a Sziklaforrás, a Fátyol-vízesés és az Istállós-kői-barlang a Szalajka-völgyben, a Gerenna-vár felé vezető út bevágásaiban lévő gyűrődések, a Nagy-mező dolinái, a Bükk-fennsík szélén lévő "kövek", az Upponyi-szoros hegyoldalai, a keleméri Mohos-tavak, az aggtelekei és a jósvafő barlangok, a Színva-vízesés, az Anna-barlang és az István-barlang Lilllafüreden, a miskolc-tapolcai barlangfürdő természetes járatai.

A történelmi emlékek a következők errefelé: a tarnaszentmáriai templom, a siroki-vár, a szarvas-kői vár, a bélapátfalvi apátság, az Istállós-kői-barlang, Gerenna-vár, Suba-lyuki-barlang, Martonyi-kolostorrom, a szalonnai templom, az újmassai őskohó, a diósgyőri vár.

 7. Balaton-felvidék (2-szer)

A szálláshelylehetőségek, az időjárás és technikai problémák miatt a két bejárás kisebb-nagyobb mértékben eltért egymástól. De közös volt bennük az, hogy egészen a Keszthelyi-hegységig tekertünk, s onnan vissza egészen Budapestig, illetve az, hogy mindkétszer többször is érintettük a Balatont egy kis lubickolás céljából.

8. Zemplén (1-szer)

11 napra terveztük az első bejárást, de 10 naposra sikeredett, mert gyorsan haladtunk. Miskolctól Miskolcig tekertünk, s egy kis nyírségi kitérővel kezdtük. Jártunk Tokajban is, no meg a Nagy-Milicen. Nem maradt ki a boldogkőváraljai, a regéci és a füzéri vár sem. Érdemes ezt az útvonalat egy 8 napos túrává átalakítani.

9. Folyók, tavak mentén (1-szer)

6 naposra tervezett útvonalunk a Duna és az Ipoly mentén kezdődött, majd a Cserhát dombjai között tekertünk. Hazafelé újra a Duna vonalát követtük. Az 5 szállásból négy kempingben volt, de a legérdekesebb és legizgalmasabb az Ipolyhoz közeli vadkemping volt.

10. Szlovénia (1-szer)

9 napos útvonal Nagykanizsától Nagykanizsáig: Lenti-Rédics-Maribor-Velenje-Celje-Ptuj-Rédics-Lenti.

11. Szlovákia - Felvidék (1-szer)

9 nap alatt tekertünk Miskolctól Miskolcig. Aggteleknél létük át a határt oda is és visszafelé is. Dobsina-Podlesok- Magas-Tátra-Certovica-Brezno-Aggtelek.

12. Szlovákia - Kis-Kárpátok (1-szer)

9 nap alatt tekertünk Győrtől Győrig.

13. Balaton és Balaton-felvidék (1-szer)

9 nap alatt tekertünk Siófoktól Siófokig. 5-ször haladtunk tovább a tó partján, négy napon kitérőt tettünk csomagok nélkül érdekességek felkeresése érdekében.